[2021. április] Hajnali ágon dideregnek: Fióka és az anyja. Értelmük sincs az intelmeknek, Feladja ember, hangya.
Visszahúzódik s önmagában Szívja le mélyen létét Minden mi fent és lent a sárban – Fújja egy dal betétjét. * Fogta magát s elment a nyár… Hulló levelek zsémbelése, A depresszió csúf kelése Október színeire vár.
De addig is, de meddig is? Tipeg a lélek, télbe tűnik. A didergés ha meg is szűnik, Álmodni még – de tenni is?
