[2019. december]
Jelenlegi tudásunk szerint a 12. század vége felé Chrétien de Troyes írta meg elsőként irodalmi formában a Grál történetét, amelynek azután számos folytatása, feldolgozása, variánsa keletkezett a különböző európai nyelveken. A francia költő ugyanis nem tudta befejezni a művét, minden valószínűség szerint halála akadályozta meg ebben.
Chrétien a regény prológusában arra hivatkozik, hogy a történet megírását mecénása, Flandria grófja rendelte el, aki még egy erről szóló könyvvel is megajándékozta. Vitatható, hogy valóban „könyvből dolgozott-e” a szerző, vagy egyszerűen nagyobb hitelt akart kölcsönözni ezzel történetének. Azt persze nem állíthatjuk, hogy maga találta volna ki a történetet, hiszen annak szálai megjelennek a korabeli walesi folklórban. Ezt ennek a szóbeli hagyománynak a nem sokkal későbbi írásos emlékei is megerősítik.
Maga a főhős, a nagyvilág dolgairól mit sem tudó Perceval is Walesből indul el. Anyja, aki férjét és két fiát már elvesztette a lovagi csatározásokban, meg akarja óvni legkisebb gyermekét ettől a sorstól, és a legteljesebb tudatlanságban neveli az Irdatlan Vadonban. De hiába. Percevalra más életút vár. Hiszen lovagi családba született, még ha nem is tud róla.
A regény befejezetlensége okán ezt az életutat nem követhetjük a teljes kibontakozásig. Perceval kitör az elvadultságból, lovag lesz, és bevezetést nyer ennek a kiemelt társadalmi rendnek az illemtanába. Lovagi kalandjai során találkozik a rejtélyes Grállal, de nem teszi fel a kérdést, aminek révén megismerhetné annak titkát, és megszabadíthatná kínjaitól házigazdáját, a Halászkirályt. A mulasztás egyben célt is jelöl ki kalandjai számára: újra meg kell találnia a Grált, megfejtve a titkát. Hogy sikerre jut, azt csak Artúr király udvari bolondja jövendöli meg: Percevalt „kiváló lovagerénye segíti fő királyi székbe”.
A verses regény most elkészült teljes magyar fordításából az indító jelenetet közöljük, melynek során a tudatlan kamasz véletlenül összetalálkozik öt lovaggal, és ez megváltoztatja az életét.
