[2019. május]

---

 

I.
Csak vagy most.
Mintha nem is lennél,
csak szemed fényének tört darabjai,
hiány-világnak torz tükörarcai,
s lesz-e, aki odaát még vár?
Lesz-e, aki rád vár odaát?

A nullapontból nem indulnak
a vonatok, a buszok, a gépek,
a terek üresek.
Arcodra ráfagytak ki nem mondható
szavak elfeledett havai,
a megöregedett logosz fodrai.

II.
Idő-levásta arcbőrök,
üres bőrök: az arcok hiánya,
a napfény levetkőzi dallamát,
csikorgó mosolya
tenyeredbe zárva.

Tehetetlenül elveted magad,
kikelsz egy-két vörös pohárban,
beteg szelek karjára ülve,
nem a tiédben, egy