[Látó, 2010. november]

*

Nincsenek határok. Mindenki ott végzi.
Felnyitják, belenéznek, tisztázzák.
Mindenki ott végzi. A boncmester
fémszínű asztalán.

Számot kapsz. A neved iktatják.
Egy betegség leszel. Kóros gépezet.

Apa babonás. Legyint. Nem hisz senkinek.
Azt mondja, az ember tovább él.

*

De a boncmester tud mindent.
Egy nő, egy férfi. Ugyanaz.
Iktatási szám. Fémszínű asztal
mutatványa csak.

Nincsenek határok. Mindenkiből
szimpla hús lesz. Apa meg elhiszi,
csak ezt, hogy az ember tovább,
elhiszi, hogy ott dolgoznak a sejtjei
bennem, tovább.