1. diófa és körtefa – ma is ez a gyerekkor nekem nyugodt volt a nagymamáék kertje ma is ott van a békésebb felem akkor az ablakból láttam ha megjöttek a gólyák most hírügynökségi fotókon lesem frissen fejt tejet naponta ittam akkor most pincér hozza ki söröm s felesem
2. nagyapám már ötkor felkelt (én néha olyankor fekszem) hogy ellásson disznót tehenet itt most korpából sütnek kenyeret (amit tata a malacokkal etetett) a nullás liszt a kutyának se kell már inkább az orrukba szívják a fehér porokat és eszik a teljes kiőrlésű szemetet
3. az egyik körtefánk srégen nőtt meg mintha dőlés közben az idő megállt volna fel lehetett sétálni a lombok közé ha az embernek nem akadt jobb dolga a fa törzsén tanultam meg tényleg járni akkor még tudtam a meddiget s hovát s most mintha légy repült a levesembe hát adjatok gyorsan egy körtefát!
4. mikor először jártam nagyvárosban minden járókelőnek köszöntem kinek lehetett csodálkozva néztek rám és tovább siettek anyám pedig könnyezve nevetett a villamoson kiskalapban ültek nagy nők és valamin hangosan vitáztak mögöttem másnap szomszédunk – egy messze földre tévedt székely – rám förmedt mert dacosan nem köszöntem
5. hogy az életről valamit megtanuljak megöltem sok tücsköt békát bogarat nyaranta kilószám ettem a napmeleg epret és lenyeltem egyszer a tejfogamat estére kalárizsos volt nyakam a portól télen meg a kesztyűm ázott át és az anyák napi műsor előtt egyszer betörtem egy kispajtásom orrát
6. falun a dolgok mennek rendben és sokkal több a madárfészek behozza a szél a szántóföld szagát és mindenki iszik de senki se részeg falun mindenki tudja a nevedet és már azt hinnéd nincs saját részed az ablakokban gyakran meglibben a függöny és senki se iszik de mindenki részeg
7. amit a régi öregek csináltak az jó volt amit mi csinálunk most az egyre rosszabb ha valaki mást hisz az urizál vagy marha „azt se tudja mit mond ott egye a rosseb” „én egyedül dógozok annyit mint ezek összesen” „és a noha szőlő mánpedig jó bornak” „a dédapám azt itta s élt száz évet” bár nem irigylem tőle az utolsó húszat
8. apám beceneve „szó” volt és elhagyott minket kiskoromban azt mondják nem volt túl elégedett néhány az életét érintő dologban nyughatatlan volt azt beszélik „túl okos” és „ivott a drága” majd egyszer részegen belefulladt egy tóba s a kilátástalanságba
9. anyám későn házasodott újra tíz voltam mikor húgom született én akkor már nem akartam testvért csak bámultam az apró füleket az orrot a vállat s a két parány kacsót ahogy idegesen kalimpált az égre míg anyámék dolgoztak rá én vigyáztam most egyetemre jár már – megérte
10. anyámék hajnaltól késő délutánig dolgoznak aprópénzért a gyárban majd a városból hazatérve estig tesznek-vesznek a kis gazdaságban se paraszt se munkás se falu se város se nappal se éj se ember se állat csak ha nem hallják szidja az istent csak ha nem látják akkor von vállat
11. nagymamának a hit az orvossága messze van a templom de mindig elmegy az embernek végül is legyen hátországa valami zug ahol nyugalmat lelhet „apád csillagszemével néz fentről téged” – gyerekkoromban egyszer ily vigaszt talált
„ki az a sok – kérdeztem – kik ugyanúgy néznek? és apám ezek szerint csak este lát?”
12. sir david attenborough az oka hogy biológia egyetemre mentem mit mondjak csalódnom kellett kissé és a tandíjat is szépen megfizettem ahonnan én jövök ott a szakma az első és aki egyetemet végzett az: tanár anyám ma sem érti mért nem az vagyok és mért nem mentem haza: egyre vár
13. kolozsvárra mindenki máshonnan jött megannyi messzi falu ez a város azt mondják hogy tiszta multikulti igaz a többnyelvűség még nem szabályos ilyen tekintetben még maga is falu bár most európai fővárosnak mondják de itt is mindenki azt adja amit tud: jézus a testét s a pap az ostyát
14. különben divat ma falura költözni ki városban él már csak falura vágyik a levegő tisztább s több a madárfészek igaz az út is hosszabb lesz hazáig egy kis faház tiszta udvar csöndes élet esténként korán lefekszünk az ágyba diót eszünk és csak hull majd a hó a verandán hagyott lovaglócsizmákba
