[ShakespeareLátó - 2014. április] (A 23. SZONETT KEZDŐSORÁRA)
Mint tökéletlen színész a szinen, Itt botorkáltam én is, egyszer… Egyre Magam játszottam így szét, azt hiszem – Túl sok lehettem egyetlen szerepre, S ezerre is kevés egyetlenül – Szikráztam, számos változást müveltem, Mint lelkes vas, mely sistereg s lehűl, Ha izzott már rozsdás kovácsmühelyben, S izzadt színházi lázban! Az vagyok, Ki nem voltam – ripacs szívem kizengi Rejtett szcénámból… Fáraszt. Hallgatok, Mint meg sem írt könyv, kit nem nyit ki senki – Mert semmiről szól mindent senkinek, Mint álmok hangján hírtelen sziget.