[2018. augusztus-szeptember]

---

A 2013-as nagyszebeni ősbemutatón kilenc színész alakította a szerepeket.
Az előadást az Avignoni Színházi Fesztivál főprogramjában is bemutatták.
Fontos, hogy a nézővel való kommunikáció minden jelenetben folytonos legyen, és a színészek végig tudatában legyenek annak, hogy a néző részese az előadásnak.

SZEREPLŐK:

Első jelenet: Első Szereplő, Második Szereplő, Harmadik Szereplő, Negyedik Szereplő, Ötödik Szereplő, Hatodik Szereplő, Hetedik Szereplő.
Második jelenet: Polgármester, Első Tanácsos, Második Tanácsos, Harmadik Tanácsos (mind nők), a polgármesteri hivatal néhány alkalmazottja (lehetnek nők és férfiak), Rroma képviselő.
Harmadik jelenet: Férfi, Nő (házastársak).
Negyedik jelenet: Eugenia Ionescu, Eugenia Ionescu fia, Pap, Első szí­nésznő, Második színésznő, A műszaki személyzet vezetője, Színházkritikus (nő), Marian elvtárs, Egyetemi hallgató.
Ötödik jelenet: Taxisofőr, A taxisofőr édesanyja, A taxisofőr lánytestvére, A lánytestvér férje, A taxisofőr sógora (a taxisofőr feleségének testvére), A taxisofőr sógornője (a taxisofőr sógorának a felesége), Házaló ügynök.


ELSŐ JELENET

A szereplők a folyosókról, a színpadról, az erkélyről lépnek színre, minden irányból, ahonnan csak megközelíthető a nézőtér. Az első jelenet játéktere a színpad, valamint a nézőtér. Az előadás színrevitelekor az alkotócsapat figyelembe veszi a széksorok számozását, a játéktér szerkezetét és a terem építészeti jellegzetességeit.
ELSŐ SZEREPLŐ Jó estét kívánok! Milyen szép terem. (A nézőknek és többi szereplőnek)
Ugye milyen szép?
MÁSODIK SZEREPLŐ Valóban szép. Hangulatos.
HARMADIK SZEREPLŐ (a nézőknek és többi szereplőnek, akik a nézőtéren és a színpadon sétálnak) És a díszlet is jól néz ki, ugye?
ELSŐ SZEREPLŐ (egy nézőnek) Jó estét kívánok! Kényelmesen ül? Mennyit fizetett a ma esti jegyért? Vagy meghívója van? Megengedi, hogy három másodpercre kipróbáljam a székét? (Miután kipróbálta a széket:) Számomra nagyon fontos az ön kényelme. Mert a szék, amin ül, tulajdonképpen az enyém. A tulajdonom.
NEGYEDIK SZEREPLŐ Tévedsz. Az én tulajdonom. A D, E, F jobb oldali sorok, ez a rész mind az enyém. A tied a jobb oldali A, B és C sor. A közösen jóváhagyott elosztás alapján ez a szék az enyém. Nem igaz? (A kérdés mindegyik szereplőnek szól.)
ÖTÖDIK SZEREPLŐ (megnézi a térképet) Így van. Ez az leosztás szerepel a térképen is. Mindnyájan aláírtuk, itt vannak az aláírások is.
ELSŐ SZEREPLŐ (az Ötödik szereplőnek, de a többieknek is) Szerintem... menet közben még lehet egyezkedni.
ÖTÖDIK SZEREPLŐ Igaz, megbeszéltük, hogy menet közben még változtathatunk a térképen jelzett leosztáson.
ELSŐ SZEREPLŐ (a Negyedik Szereplőnek) Akkor azt javasolom, hogy cseréljünk, odaadom az A jobb oldalt a D jobb oldalért cserébe.
NEGYEDIK SZEREPLŐ Az A jobb oldal nem érdekel, de ha már átcsatolásokról tárgyalunk, kellene nekem a bal oldali H és I.
HATODIK SZEREPLŐ Ez így engem is érdekel.
NEGYEDIK SZEREPLŐ Akkor odaadom a D jobb oldalt a H és I bal oldalért.
HATODIK SZEREPLŐ D és E jobb a H és I balért, ez egy korrektebb cserejavaslat lenne.
NEGYEDIK SZEREPLŐ A D jobb ér annyit, mint két hátsó bal oldali sor. Ez az ajánlatom. Kell vagy sem?
HATODIK SZEREPLŐ Rendben.
HARMADIK SZEREPLŐ A szélén levő D, E és F sor bal oldali székeit, figyelem, kedvezményes árú székek, odaadom a bal oldali 10, 11 és 12 C székekért.
MÁSODIK SZEREPLŐ Gondolkodom rajta...
HATODIK SZEREPLŐ Az erkély utolsó két széksorát adom cserébe az erkély L soráért. (Amennyiben a teremnek nincs erkélye, „az utolsó két széksort” a legrosszabb látószöggel rendelkező széksorokra lehet cserélni.)
HATODIK SZEREPLŐ Erkély utolsó két széksor...
NEGYEDIK SZEREPLŐ Most licitálunk vagy játszunk? Azokat a székeket senki nem veszi meg, semmit nem lehet látni onnan. (A nézőkhöz) Önök látnak valamit?
HATODIK SZEREPLŐ De lehet egész nyugodtan aludni, ha nem tetszik az előadás.
ÖTÖDIK SZEREPLŐ Akkor adom a jobb oldali oldalerkélyt az utolsó két sorért.
HARMADIK SZEREPLŐ Bal oldal 10, 11 D az utolsó két sorért.
HATODIK SZEREPLŐ Rendben!
ELSŐ SZEREPLŐ Bal A, B a jobb oldali J sorért.
MÁSODIK SZEREPLŐ Bal A, a közép D, E és F sorért.
ELSŐ SZEREPLŐ Nem.
NEGYEDIK SZEREPLŐ Igen.
ÖTÖDIK SZEREPLŐ Nem.
HATODIK SZEREPLŐ Igen.
HARMADIK SZEREPLŐ Nem. Tehát nem érdekel minket.
MINDNYÁJAN Bal 12 G... stb., stb., stb. (Egymásra licitálnak, egyre gyorsabban és egyre zajosabban.)
HETEDIK SZEREPLŐ (diszkréten végignézte a licitet, most hangos füttyentéssel vagy más figyelemfelkeltő gesztussal megszakítja) Javasolom, hogy a kulisszák mögött folytassuk a megbeszélést. Ez nem közérdekű információ.
HARMADIK SZEREPLŐ De később folytathatjuk...
ÖTÖDIK SZEREPLŐ Ne aggódjanak, jó kezekben vannak!
HETEDIK SZEREPLŐ A lényeg az, hogy ez a terem tulajdonképpen a miénk. A színpaddal együtt. És a díszlettel együtt.
ELSŐ SZEREPLŐ Még a szerző is a miénk.
NEGYEDIK SZEREPLŐ A szerzőnő.
ELSŐ SZEREPLŐ A lényeg, hogy a tulajdonunk.
MÁSODIK SZEREPLŐ Még ez az utca is a miénk.
HARMADIK SZEREPLŐ Meg ez a város.
NEGYEDIK SZEREPLŐ Ez az ország.
HETEDIK SZEREPLŐ Az egész világ.
HATODIK SZEREPLŐ Megnyugtató érzés, nem? A saját tulajdon egészen különleges érzés.
HARMADIK SZEREPLŐ Mi tisztességtudóan fogunk ezután is viselkedni.
NEGYEDIK SZEREPLŐ Kérem, üljenek csak nyugodtan a székeikbe, legyenek csendben, és ne hagyják el a termet...
ELSŐ SZEREPLŐ Kérem, ne kommunikáljanak a szomszédos székben ülők­kel. Ez roppant zavaró.
MÁSODIK SZEREPLŐ És nem felel meg a konvencióknak.
NEGYEDIK SZEREPLŐ Figyelem, nagyon fontos: ülőhelyeiket ne adják át másoknak, még akkor sem, ha nagyon szépen kérik. Harcoljanak a helyeikért, mindenáron. Legyenek résen!
HARMADIK SZEREPLŐ Mert ha nem tisztelik meg ülőhelyeiket...
MÁSODIK SZEREPLŐ Biztosíthatom önöket, hogy a legnagyobb jóindulatunk ellenére is, mi bármire képesek vagyunk.
HARMADIK SZEREPLŐ Kérem, igyekezzenek betartani ezeket a szabályokat, különben...
HETEDIK SZEREPLŐ (a többi szereplőnek) Azt hiszem, megértették.
ELSŐ SZEREPLŐ És fölösleges lenne a technikai részletekkel terhelni őket.
HARMADIK SZEREPLŐ A lényeg az volt, hogy tájékoztassuk önöket. Nagy vonalakban.
HETEDIK SZEREPLŐ Van bárkinek bármi kérdése? Nincs. Akkor jó szórakozást kívánok!

MÁSODIK JELENET

POLGÁRMESTER Jó estét kívánok a város minden polgárának! Jó estét! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt állhatok önök előtt, és bemutathatok egy roppant ambiciózus projektet. Azért szerveztük ezt a találkozót, mert mi tényleg hiszünk a párbeszédben, és szeretnénk meghívni önöket, hogy legyenek részesei a fókusz-csoportnak.
Hogyan nézzen ki egy város? Ez a kérdés. Csend, rend, közbiztonság – ezek jutnak eszünkbe először, nem igaz? A görögök, a régi görögökre gondolok most, vagyis a görögökre, akik régen éltek, szóval, a görögökre, akik ezer meg ezer évvel ezelőtt... a görögökre...
ELSŐ TANÁCSOS (kisegíti a Polgármestert) Ókori görögök...
POLGÁRMESTER Az ókori görögökre természetesen...
MÁSODIK TANÁCSOS Akiknek semmi közük a mostani görögökhöz!
POLGÁRMESTER Pontosan. Szóval, az ókori görögök azt mondták, hogy egy lakosnak lakhelye van. Városlakók, építsük fel együtt ezt a lakhelyet, ahol lakunk.
Kedves polgártársak, elkísértek ma ide az önök által megválasztott tanácsosok is. Fiatalok, buzgók, tanultak, igazi európaiak – ők az új politikus generáció. Külföldi tanulmányaik vannak. Kérem.
MÁSODIK TANÁCSOS Mesteri tanulmányok Brüsszelben.
ELSŐ TANÁCSOS Párizsi doktorátus.
HARMADIK TANÁCSOS Craiovai magánegyetem.
POLGÁRMESTER Én is Bécsben végeztem közgazdaságtan kurzust. Amint látják, a polgármesteri hivatalban külön figyelem és tisztelet övezi a gyengébbik nemet. Hiszen ők a mi húgaink, lányaink, a mi anyáink. Amíg a férfiak az erejükkel lépnek fel, addig a nők, ugyebár, egy gyöngéd mosollyal, bölcs szóval, okos gondolatokkal cselekednek. A nők...
De mielőtt rátérnék a projekt részletes bemutatására, végignézek ebben a teremben, és meg kell jegyeznem, hogy önök közül a legtöbben... mi itt legtöbben a középosztályt képviseljük. Tisztelt hölgyeim és uraim, a középosztályt én mindig kiemelt figyelemmel kísértem. A középosztály az a réteg, amely az oktatás, az elvégzett munka és a törvények betartása révén működteti a dolgokat. Önök megérdemlik mindazt, amijük van. Mindent. Önök a legkorábban kelnek és a legkésőbb fekszenek le. Ha továbbra is így dolgoznak, megtarthatják azt, amijük van, sőt még többet is ennél. Egyetlen kikötéssel. Meg kell érteniük, hogy nem tűr­hetjük magunk között azokat, akik a legkorábban fekszenek le és a leg­később kelnek fel. Nagyon rossz hírem van a későn kelők számára. Igazából több rossz hírem is van, de ez az első: az állam nem egy karitatív szervezet. És mivel színházban vagyunk, a kultúra és oktatás kitüntetett otthonában, megengedek magamnak egy rövid kis párhuzamot. Minden előadásban vannak főszereplők, vannak mellékszereplők, és vannak, akiknek alig van tíz mondatuk, van, akinek csak egy van, és van akinek...
ELSŐ TANÁCSOS ...nincs egy sem.
POLGÁRMESTER Pontosan. De tegyük csak fel a kérdést, és válaszoljunk őszintén: miért is van replikája annak, akinek van replikája, és miért nincs annak, akinek nincs?
MÁSODIK TANÁCSOS Mert a rendező így dönt.
ELSŐ TANÁCSOS Vagy a dramaturg.
HARMADIK TANÁCSOS Ez a csillagok állásától függ, a bolygók elhelyezke­désétől... Merkúr és Uránusz a Kos jegyében... A szerencsétől függ, nincs mit köntörfalazni.
POLGÁRMESTER Pontosabban? Akinek van replikája, annak van bizonyos természeti adottsága, mely erre érdemesnek minősíti. Ez egy dolog. A másik, és ez a legfontosabb, hogy ő sokkal, de sokkal többet dolgozik, mint az, akinek nincs replikája. És mi a tanulság?! A tanulság az, hogy csak annak járjon a szája, akinek joga van hozzá.
HARMADIK TANÁCSOS Pontosan.
POLGÁRMESTER És mi, akik itt vagyunk, kiharcoltuk ezt a jogot magunknak.
Bevallom őszintén: én nagyon szeretem a színházat. Ha nem volnék közgazdász, nagyon szívesen lennék főszereplő színész. Mindig szerettem a színházban (Mutatványszerű cigánykereket, spárgát, valamilyen fizikai improvizációt hajt végre, hogy a vonalat jelezze) ezt a láthatatlan vonalat, ami elválasztja a színpadot a nézőtértől. Ezt a vonalat!
(Második Tanácsos lejön a színpadról, hogy jobban láthassa a mutatványt. A Polgármester a színpadról beszél a nézőknek a Második Tanácsosról.)
A kultúráért felelős Tanácsos asszony lesz most a néző, én pedig a színész.
(Második Tanácsos szégyenkezve visszamegy a színpadra, a Polgármester lelép vagy leszaltózik a színpadról a nézőtérre.)
Most a kultúráért felelős Tanácsos asszony a színész, én pedig a néző.
(Többször ugrál fel-le a színpad és a nézőtér között.)
Most színész vagyok, most néző. Néző, színész. Néző, színész, néző, színész! Ez a vonal, amilyen láthatatlan, mégis nagy ereje van. Nem lépi át senki. Ez kőbe van vésve: a nézőnek lent a helye, a színésznek a színpadon. A fény a színészt világítja, a nézőtéren sötét van. Mikor beszélhetünk jó előadásról?
HARMADIK TANÁCSOS Ritkán.
POLGÁRMESTER Amikor ezt a vonalat NEM lépjük át! Legalábbis a né­zőtérről nem jön fel senki a színpadra. Őszintén szólva, én azt sem szeretem, amikor a színpadról lelépnek a nézőtérre, nem bírom ezeket az úgynevezett interaktív előadásokat – „Kényelmesen ül? Mennyit fizetett a ma esti jegyért?”, de lehet, hogy ez csupán ízlés kérdése. Azt akarom mondani, hogy egy társadalom vagy egy színházi intézmény előmene­tele attól függ, hogy mennyire tartjuk be ezeket a láthatatlan vonalakat, amelyeket már száz meg ezer éve meghúztak. Az ókori görögök. És mi történik, amikor nem tartjuk be ezeket a láthatatlan vonalakat?
MÁSODIK TANÁCSOS Káosz és anarchia...
ELSŐ TANÁCSOS Határokat feszegetünk. Ami nem feltétlenül rossz dolog...
HARMADIK TANÁCSOS Nem tudom, polgármester úr, én nem vagyok olyan jóba’ a színházzal, mint maga.
POLGÁRMESTER Ez csak egy párhuzam volt, lányok... kedves kolléganők. Szóval, mit tehetünk az ilyen esetekben? Hogy tudjuk megakadályozni az ilyen helyzeteket? Ha az elválasztó vonalak már láthatatlanok, akkor láthatóvá tesszük őket. Megerősítjük őket. Renováljuk őket. Konszolidáljuk őket. Nulláról építjük újra, ha kell.
Folytassuk ezt a színpad–nézőtér párhuzamot. Ez a vonal itt elválasztja a színpadot a nézőtértől. (A tanácsosoknak) Kérem, üljenek rá. Kitű­nő. (A nézőknek) Kezd már látható lenni, nem igaz?
HARMADIK TANÁCSOS A nézőknek háttal vagy szemben üljünk?
ELSŐ TANÁCSOS Szemben. Nem fogunk a polgártársaknak hátat fordítani.
MÁSODIK TANÁCSOS Azért ajánlottam így féloldalt, hogy kizárjak mindenféle interpretációt.
POLGÁRMESTER Kérlek, lányok... hölgyeim! Üljetek a nézőkkel szemben! Megoldásokkal gyertek, ne problémákkal.
ELSŐ TANÁCSOS (a kulisszák felé) Gyerünk, mindenki színpadra! (A polgármesteri hivatal több alkalmazottja lép színre) Üljetek ide mellénk egy sorba, és tartsatok két karhossz távolságot. (Az alkalmazottak így tesznek.)
POLGÁRMESTER (felméri, mennyire egyenes a vonal, amit az alkalmazottak segítségével a tanácsosok láthatóvá tettek a színpad szélén) Minden városban vannak polgárok, akik részt vesznek a rendfenntartásban, a város csendjének és jólétének kialakításában. És vannak, akik... mondjuk úgy, hogy... vonakodnak. Minden városban vannak szép területek, és kevésbé vonzó helyek: ahol kosz van, fertőzésveszély és erőszak. Idővel meg lehet ezeket oldani, de egyszerre nem lehet minden problémát kezelni. De bizonyos intézkedéseket lehet hozni. A szóban forgó közösség kép­viselőinek beleegyezésével, természetesen. (Első Tanácsosnak) Hol van... a képviselő?
ELSŐ TANÁCSOS Az egyik tévénél van, azt mondta, ahogy végez, idejön.
POLGÁRMESTER Hol is tartottam?
HARMADIK TANÁCSOS A falnál...
POLGÁRMESTER Nincs itt szó semmiféle falról! Egy vonalról beszélek, de-...
HARMADIK TANÁCSOS ...markáció.
ELSŐ TANÁCSOS Demarkáció.
POLGÁRMESTER Demarkációs vonal. A rroma közösség és a főút közötti vonalról. Az ide erőszakkal beköltöztetett rroma közösség, a 10–15 éve üresen hagyott munkásblokkokban lakik, és ezek a blokkok most a polgármesteri hivatal tulajdonában vannak... Miért van szükség egy ilyen demarkációs vonalra? Elsősorban azért szeretnénk felépíteni, mert számunkra nagyon fontosak ennek a közösségnek a gyerekei. A gyerekek! Mint minden gyerek, ők is játszanak, ugrándoznak, kergetőznek, és sokszor az úttestre szaladnak, veszélyeztetve így saját életüket. Meg kell őket védeni. Ennek az országnak a húszéves történetében én nemcsak a legfiatalabb polgármester vagyok, hanem az a polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta valaha is. 90%! Ez azt jelenti, hogy a polgárok felruháztak engem azzal a hatalommal, hogy rendet és csendet biztosítsak, és, hogy tisztaság legyen. És mi most ezt tesszük. Ezzel a demarkációs vonallal.
(Belép a rroma közösség Képviselője, a nézőtér irányából érkezik.)
RROMA KÉPVISELŐ Kész, mehet az első tégla a falba?
POLGÁRMESTER Bemutatom önöknek a szóban forgó közösség képviselő­jét, a város egyik sikeres vállalkozóját, a közösség beintegrálását célzó egyesület elnökét...
RROMA KÉPVISELŐ És régi jó barátot...
POLGÁRMESTER És régi jó barátot. Isten hozott! Éppen a demarkációs vonalról beszéltem a...
RROMA KÉPVISELŐ Tulajdonképpen az én ötletem volt. Azt mondtam: Uraim, szét kell választani a csőcseléket. S akkor a Polgármester azt mondta: megoldásokkal gyere, ne problémákkal, mert a problémát ismerem. S akkor azt mondtam: építsünk egy falat...
POLGÁRMESTER Én meg azt, hogy... egy demarkációs vonalat.
RROMA KÉPVISELŐ Azt-azt. És létrehozunk majd egy rendőrőrsöt is...
POLGÁRMESTER Mindkettőnknek megtetszett az ötlet. Én még azt is ajánlottam, hogy a fal mentén végig videokamerákat szereljünk fel... a demarkációs vonal mentén.
RROMA KÉPVISELŐ Fantasztikus ötlet! Igaz, ami igaz, okos és fiatal polgármesterünk van... a legfiatalabb az országban. És szép is, mit gondolnak, miért szavazott rá minden cigány lány... És élvezi az életet, uraim, tud beszélni a nagykutyákkal is, de le tud ereszkedni a hétköznapi ember szintjére is...
POLGÁRMESTER Folytassuk a projekt bemutatását.
RROMA KÉPVISELŐ Mindjárt. Jóemberek, azok ott olyan szegények, mint a mezők madarai. És amikor szegény vagy, akkor lopsz, ez van, lopsz. Vagyis elveszed, ami a másé. Mert nem azt mondják, hogy lopás, hanem hogy megoldottál egy családi problémát. S akkor azt mondtuk, jobb lenne, ha építenénk egy falat...
POLGÁRMESTER Demarkációs vonalat.
RROMA KÉPVISELŐ Igen, ezt a vonalat, amely elválasztja őket attól a hely­től, ahonnan... be tudják szerezni a szükséges dolgokat. És képzeljék el, hogy beleegyeztek. Személyesen beszéltem velük, mer’ én vagyok az anyjuk, s én vagyok az apjuk is, és azt mondták nekem: ha már ez a döntés született, hogy jövünk mi ahhoz, hogy nemet mondjunk... Jó, voltak olyanok is, akik szájalni kezdtek...
POLGÁRMESTER Olyan nincs, hogy mindig mindenkinek jó legyen...
RROMA KÉPVISELŐ Ezt mondtam nekik én is, pofa be, tessék csak befelé fordulni! Hát nem látjátok, hogy kisebbségben vagytok? Motorina, te kifizetted a rezsit? Honnan van neked villanyod? Csak lassan a testtel, mert véget ér a kolbász! Me’ a polgármester úrnak is elfogy a türelme.
POLGÁRMESTER Visszatérve a vonalhoz... Pontosabban a méretekhez, arra gondoltunk, hogy legyen száz méter hosszú és egy hatvan magas.
HARMADIK TANÁCSOS Vagyis olyan magas, mint én.
RROMA KÉPVISELŐ (megnézi a Harmadik Tanácsost) Ez túl alacsony, ezek seperc alatt átugorják.
POLGÁRMESTER Akkor javasolom a két méter magasságot.
MINDNYÁJAN Három méter!
MÁSODIK TANÁCSOS Három méter, mert itt nemcsak a gyerekek biztonságáról van szó, hanem az esztétikáról is.
POLGÁRMESTER Kultúráért felelős tanácsos, kérlek, fejtsd ki!
MÁSODIK TANÁCSOS A tömbházak hihetetlenül koszosak, pedig nyolc éve meszelték le őket. Ezek a lakásban tüzelnek, az ablakon dobják ki a szemetet... szóval csúnya, mocskos, fertőző góc. Ha a falat három méter magasra építjük, az útról már csak a felső emeletek fognak látszani.
RROMA KÉPVISELŐ Rendben. Akkor három méter.
HARMADIK KÉPVISELŐ Én is szeretnék javasolni valamit... Felírtam, nehogy elfelejtsem. Szóval: valóban fontos az esztétikum, de hiába vannak a formák, ha nincs tartalom. Ezeknek az embereknek példamutatásra van szükségük, hogy legyen, akitől példát vegyenek. Hogy értsék meg, hogy másképp is lehet. Vegyenek ők is részt a változásban, mert csak közösen tudjuk az emberiséget előrébb vinni, és a várost széppé, civilizálttá, tisztává, csendessé, európaivá varázsolni... Az a javaslatom tehát, hogy fessük le a falat, vagyis a demarkációs vonalat, fessük valami szép színre. Például türkizre. Nekem tetszik ez a szín. (A Rroma képviselőnek) Persze, nektek, cigányoknak is kell tetsszen. Azt javasolom, hogy válasszátok ki ti a színt. Vagyis válasszák ki önök, e város polgárai, mert amíg mi döntést hozunk... És mivel a gyerekek lesznek a fal biztonságának elsődleges élvezői, azt javasolom, hogy minden év június elsején szervezzünk egy falfestő versenyt... vonalfestő versenyt. Európai finanszírozást is pályázhatnánk erre.
POLGÁRMESTER Nagyon jó ötlet! Kitűnő!
RROMA KÉPVISELŐ Az ötlet jó, nem mondom, de van egy kis baj: tudja, milyenek vagyunk mi, cigányok, minden putriban más a szokás... amíg ezek eldöntik, hogy milyen színt válasszanak, eltelik egy év... Én azt mondom, döntsük mi el, milyen színű legyen, és ha nem tetszik nekik, még alkudozunk. Mert így a demokratikus. És rajzolni azt rajzolhatnak, amit csak akarnak. Habár én azt mondom, túlságosan ne biztassuk őket, mert ezek nem szégyenlősek, mondom én.
POLGÁRMESTER Ez így van, időt takarítunk meg, és kikerüljük a közösségen belüli konfliktusok szítását.
MÁSODIK KÉPVISELŐ Kolléganőm javaslatai nagyon jók, nem mondom. De szerintem pragmatikus megoldások kellenek. Ahhoz, hogy a fal építésére szükséges anyagi források a közösségen belül maradjanak, azt javasolom, hogy helyi munkaerő felhasználásával épüljön fel a fal. Ugyanígy a festés is. Fizessük meg az embereket, így legalább ők is érzik, hogy nekik van ez a projekt kitalálva.
POLGÁRMESTER Ez nagyon rossz ötlet. Licitet kell kiírni, hogy lássuk, milyen munkaerőforrás lenne a legmegfelelőbb...
RROMA KÉPVISELŐ Szerintem meg nagyon is jó ötlet... Milyen licit? A közösség képviselőjeként megcsinálom én a munkálatokat az építkezési cégemmel, helyi embereket alkalmazok, kapnak munkát. Ez így korrekt.
POLGÁRMESTER Licit nélkül nem lehet. A törvényt nem lehet megkerülni.
RROMA KÉPVISELŐ Nem lehet megkerülni? Hát jó. Ha nem lehet, akkor nem építünk semmilyen falat. S ha én azt mondom, akkor az úgy is lesz.
POLGÁRMESTER Megbeszéljük négyszemközt majd később, ez nem köz­érdekű információ.
RROMA KÉPVISELŐ Leszarom, hogy közérdekű vagy sem. (Kimegy a kulisz­szák mögé, a Polgármester utána szalad) Azt mondtad 60% neked, 40% nekem. A francba is, mondtam már, hogy vannak, akiknek nem tetszik ez az egész... Ne cigánykodjunk, mer’ nem lesz jó vége. (Visszajönnek a színpadra, a Tanácsosok és a többi Alkalmazott megtapsolja őket.)
POLGÁRMESTER Mivel színházban vagyunk, és a kultúráért felelős tanácsos asszony javaslatot tett...
HARMADIK TANÁCSOS Kínos javaslatot...
MÁSODIK TANÁCSOS Performatív javaslatot!
POLGÁRMESTER Pontosan. Egy performatív lehetőséget ajánlott, hogy a polgártársak is kifejezhessék véleményüket a projekttel kapcsolatban, ezért azt javasolom...
ELSŐ TANÁCSOS Nekem is van pár konkrét javaslatom...
POLGÁRMESTER (bosszúsan) Csak egyet.
ELSŐ TANÁCSOS Javasolom egy óvoda és egy iskola létrehozását a közösségen belül.
RROMA KÉPVISELŐ Milyen iskola, asszonyom? Milyen óvoda?
HARMADIK TANÁCSOS Rroma úr, kérem szépen...
ELSŐ TANÁCSOS Azok a gyerekek azért vannak kint az utcákon, mert a legközelebbi iskola jó pár kilométerrel odébb van...
POLGÁRMESTER Tanácsos asszony, most a demarkációs vonalról beszélünk, és nem az oktatásról. Javasolom tehát...
ELSŐ TANÁCSOS Én azt hittem, hogy pontosan az oktatásról van itt szó.
RROMA KÉPVISELŐ Most komolyan, asszonyom, a fenébe is! Maga nem ért románul?
POLGÁRMESTER (megpróbálja megnyugtatni őket és továbblépni) Jóemberek, javasolom, hogy üljünk le mindannyian erre a demarkációs vonalra. Legyünk mindannyian szolitárisak ebben a...
ELSŐ TANÁCSOS Szolidárisak.
POLGÁRMESTER Miért, én mit mondtam?
ELSŐ TANÁCSOS Szolidáris, így mondják, nem szolitáris.
HARMADIK TANÁCSOS Én semmi különbséget nem látok.
ELSŐ TANÁCSOS D-vel mondják, szolidáris, nem t-vel, hogy szolitáris.
HARMADIK TANÁCSOS Jó, de mi a különbség?
ELSŐ TANÁCSOS A különbség az, hogy...
POLGÁRMESTER Menj ki! És nehogy meglássalak a következő jelenetben!
ELSŐ TANÁCSOS De hát van még két replikám. És egy reagálásom.
POLGÁRMESTER Csak volt.
EGY SZÍNÉSZ AZ ALKALMAZOTTAK KÖZÜL Átveszem én a replikákat.
MÁSIK SZÍNÉSZ Én meg a reagálást. (Az Első tanácsost játszó színésznő bevágja maga mögött az ajtót, a többiek pedig, a Polgármestert leszámítva, azon vitatkoznak, hogy ki vegye át a replikákat és a reagálást.)
POLGÁRMESTER Kérlek, fejezzétek be! Ez egy fontos és ambiciózus projekt, felelősségteljesen kell viselkednünk. Tehát, kedves polgártársak, kedves hölgyeim és uraim, csatlakoznak-e a mi projektünkhöz? Lépj te is vonalba a városodért!
RROMA KÉPVISELŐ (egy ismert személyhez a közönségből) Motorina, gyere te is ide a falba!
POLGÁRMESTER Biztos vagyok benne, hogy a teremben vannak olyan polgártársak, akiknek nagyon tetszik ez a projekt, de túl szégyenlősek, és nem mernek kiállni. Őket a honlapunkon várjuk véleménynyilvánításra: www.demarkaciosvonal.ro

HARMADIK JELENET

FÉRFI Jó estét!
NŐ Jó estét! Van gyerekük?
FÉRFI Nem vagyok benne biztos, hogy rögtön személyeskedni kell...
NŐ Miért ne? Azért jöttünk ide, hogy a személyes problémánkról beszéljünk, nem?
FÉRFI Igazad van. Ha valakinek önök közül itt a teremben nincs gyereke, akkor is egyetérthetünk abban, hogy egy társadalom jövője azon múlik, hogyan neveljük fel a gyerekeinket. Hogy hogyan tanítjuk őket. És mindnyájan jól tudjuk, hogy az oktatás nem könnyű dolog. Lépten-nyomon akadályokba ütközöl, veszélyekbe. Egyik rosszabb, mint a másik.
NŐ A mi történetünk elég friss... mélyen érintett engem is, és a férjemet is...
FÉRFI Mégis, arra gondoltunk, hogy ilyesmiről hallgatni bűn. Mert, személyes a történet, valóban, de releváns tud lenni szélesebb társadalmi réteg számára is. Ezért határoztuk el, hogy nyilvánosságra hozzuk (Rövid szünet) a veszélyt, amivel találkoztunk... a rémálmot, akit úgy hívnak, hogy Ofélia.
NŐ Igazából, úgy hívják, hogy Wa... (Rövid szünet) Van egy ötéves kisfiunk... Brian. Hároméves volt, amikor ez az egész elkezdődött.
FÉRFI Az első három évben legalább tizenöt dadust kipróbáltunk. Mind románok voltak. Nehéz dolgunk volt, mert nálunk nem léteznek olyan személyek, akik hivatásból vigyáznának a gyerekekre. Nincsenek képzések. Nagyon sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de nálunk a felhozatal kritikán aluli. Azt hiszem, ebben is egyetértünk. Ha szóba állsz velük, rögtön rájössz, hogy az oktatással nagy bajok vannak. A legelemibb szinten is. Idegen nyelvtudásról jobb, ha nem is beszélünk... szó se lehet róla, hogy esetleg idegen nyelven is beszéljenek.
NŐ És akkor arra számítasz, hogy munkával fogja pótolni a tudáshiányt. De nem. Ha megkéred szépen, hogy rakjon egy kis rendet, húzza az orrát. Hogy hát ez nem az ő dolga. Ha pedig mégis vállal valami pluszmunkát, fizetésemelést kér, és nem is keveset. Aztán... nem tudom, hogy ezt most itt el szabad-e mondanom, de... eltűnt egy-két dolog a házból.
FÉRFI Ennek ellenére mégsem rúgtuk ki őket. Figyelem! Nem rúgtunk ki senkit.
NŐ Önszántukból mentek el. Még levélkét is kaptunk, hogy: Elmentem Spanyolországba. Vagy Olaszországba. Menjetek a Fenébe! – vagyis, hogy mi menjünk a fenébe. Nagy F-fel.
FÉRFI Úgyhogy elhatároztuk, hogy felkeresünk egy filippínó bébiszittereket alkalmazó céget. A honlapjukon biztató információk voltak: figyelmes, jóravaló, dolgos, türelmes, alázatos, szolgálatkész, napi huszonnégy órában rendelkezésre álló hölgyeket reklámoztak. Kérem, ne értsenek félre! Én tényleg hazafi vagyok.
NŐ Tényleg az.
FÉRFI Három éven keresztül próbálkoztunk a román munkaerővel. De mégis... nem kényszeríthet senki arra, hogy drága és pocsék minőségű terméket használjak, amikor használhatok olcsóbbat jobb minőségben. A cég ajánlata valahogy így szólt: reggeltől estig, minden napra van dadusod. Nálad lakik, vigyáz a gyerekedre, vele alszik, és ezen felül háztartási munkát is végez. Mindezt ugyanabban az árban.
NŐ Ráadásul angolul is beszél, egzotikus kultúrából érkezik, tulajdonképpen a gyereked már kicsikortól más kultúrával találkozhat, új távlatok nyílnak meg előtte... Számunkra nagyon fontos, hogy a gyermekünk nyitott legyen a világra, érzékeny a multikulturalitásra...
FÉRFI Több önéletrajzot is elolvastunk, Skype-on is tárgyaltunk, és közösen eldöntöttük, hogy Wa-t választjuk.
NŐ Oféliát. Így kereszteltük. Hogy könnyebb legyen, és persze, neki is köny­nyebb legyen. Három nevet ajánlottunk neki: Rodica, Florica, Viorica. Ő az Oféliát választotta. Eldöntöttük, hogy tiszteletben tartjuk a választását. Képzelhetik, milyen kiváltságos helyzet: kiválaszthatod azt a nevet, ami tetszik neked, ami téged képvisel...
FÉRFI Egy nevet, ami segít integrálódni a befogadó kultúrába, mármint a miénkbe. (Rövid szünet) Az elején minden szép volt és jó volt...
NŐ Folyton mosolygott, nem lustálkodott, és közben olyan volt, mintha nem is velünk lakna. Jól végezte a dolgát, látszott, hogy van tapasztalata, érett nő... 45 éves.
FÉRFI Te ragaszkodtál ahhoz, hogy 45 éves legyen. Mondtam neked, hogy jobb lenne egy fiatal lány, aki Brian nővére lehetne. Talán így kikerülhettük volna... lehet, hogy nem történik meg, ami végül megtörtént.
NŐ Az elején minden tökéletes volt. El kell ismernem: elképesztő tehetsége volt ahhoz, hogy mindig azt mondja, amit hallani szeretnél.
FÉRFI Figyelem: a szemedbe hazudik! Igazán jó színésznő lehetne. Túl szépnek tűnt minden ahhoz, hogy igaz legyen, úgyhogy arra gondoltunk, ellenőrizzük valamiképpen.
NŐ Mi reggel korán indulunk munkába, és este későn érünk haza. A munkánk nagyon igénybe vesz. Sokat gürcöltünk azért, hogy kényelemben tudjunk élni.
FÉRFI Most is sokat dolgozunk. Nem vagyunk munkamániások, de szentül hisszük, hogy munka nélkül semmit nem lehet elérni az életben. (A nézőknek) Gondolom, ebben is mindnyájan egyetértünk. Nem?
NŐ Megbeszéltük a dolgokat.
FÉRFI És elhatároztuk, hogy bekamerázzuk az egész házat. Elvégre óriási a kockázat: a gyerekedet egy vadidegenre bízod. És mit gondolnak, mit fedeztünk fel? (Kintről behallatszik az egyre hangosodó autóriasztó hangja.)
NŐ Ez nem a te autód?
FÉRFI Már megint... Rögtön jövök. Mondd el te nekik, mit fedeztünk fel. Elnézést, mindjárt visszajövök.
NŐ A felvételeken láttuk... szóval, amíg Brian aludt, a mi dadusunk elnyújtózott a kanapén, és szappanoperát nézett. Azt még megérteném, ha román műsorokat néz, hogy tanulja a nyelvet. De török sorozatot?! Egyszer még bele is aludt. Háromszor is Skype-olt. Félórákat. Leültünk beszélgetni vele, elmondtunk mindent, amit el akartunk neki mondani. Szemtől szembe. Azt hittük, hogy megértette. Nagyon szépen viselkedtünk vele, nem panaszkodhat. Velünk egy asztalnál evett. A ruháimból is adtam neki, márkás cuccokat. Olyan volt, mint egy... családtag. Mindketten úgy gondoltuk, hogy elvégre ő is emberi lény és, hogy emberségesen kell vele viselkednünk... (A Férfit halljuk káromkodni, miközben visszajön a színpadra) Jól vagy?
FÉRFI Csak a szokásos. Diszkrimináció. (A nézőknek) Bizonyára önökkel is legalább egyszer megtörtént már... jó, lehet, hogy nem épp mindenkivel, de legalább egy-két emberrel önök közül megtörtént.
NŐ Voltak már figyelmeztető jelek...
FÉRFI Megtörtént már önökkel, hogy odajött egy... egy roki, és megkérdezte: Uram, ne haragudjon, miért parkol az ön dzsipje a mozgássérültek számára fenntartott helyen? Először is: ez nem egy dzsip, ez egy BMW, másodszor pedig: törvényesen parkoltam. És van mozgássérült igazolványom.
NŐ Tényleg van neki. Egész jó árban vettük...
FÉRFI De persze folytatja tovább, és a következő kérdése természetesen az, hogy: Kérem, megmondaná, milyen betegségben szenved? Az anyád betegségében. Uram így, meg uram úgy, de aztán nekem is felmegy a pumpám. Meg hogy majd a törvény igazságot tesz, és még ő csesztet engem. Hát van nekem időm ilyesmire?! Elnézésüket kérem... hol tartottunk?
NŐ Hogy voltak már figyelmeztető jelek...
FÉRFI Elmesélted a videofelvételt?
NŐ Most akartam...
FÉRFI Szóval, egyik este néztük a felvételeket... A dadus épp etette a kicsit...
NŐ Briant.
FÉRFI Igen. És egyszer csak azt mondja neki: Köszönöm a finom vacsorát, Anya. Többször újranéztük. Rewind, play. Rewind, play...
NŐ Gondoltuk, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni...
FÉRFI Nem is tudtuk elhinni.
NŐ Amíg... be nem következett a katasztrófa.
FÉRFI Egyik este... vendégeink voltak, családi barátok, a mi filippínónk nagyon finom töltött káposztát készített... És egy adott pillanatban megkérdeztem a kicsit...
NŐ Briant.
FÉRFI Megkérdeztem, szokás szerint: Bikkmakk, kit szeretsz te a legjobban? Anyát vagy apát?
NŐ És Brian azt felelte: Anyát...
FÉRFI És akkor azt mondtam neki: akkor ülj szépen át az anyád ölébe... édesanyád ölébe. És ő odament az ölébe, a...
NŐ Ofélia ölébe. Azt hittem, hogy nem érti, mit mondott az apja, és me­gint megkérdeztem: Kit szeretsz jobban, anyát vagy apát?
FÉRFI És a kicsi átölelte a nyakát, és azt mondta: Anyát! A barátaink elő­ször tátott szájjal néztek, aztán meg úgy röhögtek, mint valami vadállatok. A feleségem pedig...
NŐ Hol van Anya? Ki a te anyukád, Brian?! Ki a kurva anyád a te Anyád?
FÉRFI És a kicsi megmondta: Ő a én anyukám. Ugye, milyen borzasztó? (Szünet) Lehet, hogy mi is elkövettünk egy-két hibát. Nem mondom, hogy csak az ő hibája.
NŐ Mi is tévedtünk, igen. Túlságosan... befogadóak voltunk.
FÉRFI Elvégre ez egy munkáltatói viszony, és ha átlépsz bizonyos határokat... Azt hiszem, főként a te hibád volt, mert odaadtad neki a ruháidat. Lélektanilag is meg lehet magyarázni, és azt hiszem, ebben mindnyájan egyetérthetünk (A nézőknek), a gyerek az anyja ruháiban látta, és összetévesztette őket, innen indult minden.
NŐ Onnan indult minden, hogy te is összetévesztettél minket. Lélektanilag ezt is meg lehet magyarázni, nem igaz?
FÉRFI Kérlek, ne kezdd megint...
NŐ Amikor bekameráztad a házat, nem gondoltál arra, hogy... meg fogom látni?!
FÉRFI A feleségemnek élénkdús fantáziája van.
NŐ Tényleg nem értem, hogy voltál képes... egy 45 éves öregasszonyt tapogatni.
FÉRFI Csak kedves akartam lenni.
NŐ A fenekével? Tudod mit, nem érdekel.
FÉRFI Pont ez a baj, hogy nem érdekel...
NŐ (a nézőknek) Ez mind a férjem hibája. Nem az én ruháim miatt hitte Brian, hogy az anyja. Hanem mert látta az apját, hogy úgy kedveskedik vele, mint velem.
FÉRFI Te azt hiszed, hogy képes lennék a gyerek előtt ilyesmit csinálni?
NŐ Én azt hiszem, hogy te bármire képes vagy.
FÉRFI Ne csináljunk most jelenetet ebből, jó?
NŐ Jelenetet csinálok, mert egy jelenetben játszom, jó?
FÉRFI (feláll és felrángatja a székről a Nőt) Ennyi volt a mi történetünk, vigyázzanak, nehogy önök is így járjanak... Viszontlátásra!
(Sikerül elrángatnia a Nőt a kulisszák irányába. Közben bökdösik egymást, előbb lökdösődnek, majd szó szerint verekedni kezdenek.)
NŐ Te szemétláda! Perverz állat! Rokkant igazolványos kecskepásztor!
FÉRFI (a Nővel egy időben) Az utcáról szedtelek fel, te szerencsétlen munkanélküli, te ágrólszakadt moldvai szőröstalpú...
DADUS (megjelenik a színen, kezében mikrofon, a háta mögött a Férfi és a Nő továbbra is verekednek) Jó estét! Az én nevem Ofelia Popii.
(A szerző javaslata, hogy a Dadust játszó színésznő valódi neve hangozzék el: családnév és keresztnév. Ezt a keresztnevet kellene használni az előző szövegrészben is. Az ősbemutatón Dadust játszó színésznő valódi neve Ofelia Popii, példaként maradt meg a szövegben.)
35 éves vagyok. (Mint az előbb, itt is a színésznő valódi életkora hangzik el) Ne aggódjanak, a hátam mögött zajló jelenetet pontos koreográfia szerint játsszák. Kollégáim, Mati és Cristina (A Férfit és Nőt játszó színészek valódi neve hangzik el) testi épsége mindvégig biztonságban van. Az az igazság, hogy nekem... hogy én kellene játsszam Oféliát. Ofélia, a filippínó dadus. Amint látják, nem vagyok filippínó. Tulajdonképpen egyáltalán nem hasonlítok egy filippínó nőre. És bármennyit próbáltam filippínós angol hangsúllyal megszólalni, nem sikerült. Mam’, Sir, Have a nice day! Legjobb lett volna, ha egy filipp&