Litere în oglindă

 

nem lennék jó vezető

a vezetők nem

kelthetnek szánalmat

 

rólad meséltem

olyan sokat meséltem rólad

hogy munkaruhában aludtam el

 

nyújtsd ki a kezed: hideg gyümölcs vagyok

 

az árnyékban, üres kaptár

 

az autofikció építőtelepén.

 

(bennem) a világ legszeretettebb nője halt meg

a kérdések kisiklanak

 

mikor tanítasz kicsit a szabadságról?

mikor tanítasz kicsit az internetről?

hogyan beszéljek hivatalosan veled? ahogy a nőknek írtam

akikben

szinte már szerelmesen tükröződtem 

sétáltatnak mint kutyát az aszfalton/

 

kimerevített heteroszexualitásunk

alkonyán

keresztül/

 

választásaink

fénye mindig szétszóródik

 

* * *

 

ékszereket hordtam

mert úgy néztek ki

mintha

neked

loptam volna

(a gyöngyök sorát eltéptem

most úgy néz ki az egész

mintha

 

a TE nyakadról téptem volna le)

 

* * *

 

tudom hogy fölöttünk a Göncölszekér

fölöttem

az ágyban amelyről felvételt készít

valaki

egy rokon rémálomból

te vagy

a Sarkcsillag/

 

a giccses versek egén

születésed éjszakáján

 

a Halálcsillag

 

ez a szokás hozzám láncolódott

mint ahogy valaki ecsetet kötne

egy béna kézre

 

hány hervadó virágot

szántunk meg és hányról tanultuk meg

hogy elkerüljük hány maradt leszedetlen

mák a sínek között

 

és most hogyan köszönjem meg

 

az élvezet

ágyát

egy kórházi ágyról

 

minden milliliter

vért!

 

láttalak egy ritka fotón

ami nálunk a városban készült

akkoriban edzett minket az Isten

 

Száva Csanád fordítása