[2020. július]

---

Társtalan lebegés egy flóraszeptillatú buborékban,
egy japán óriásdarázs fullánkján pattan szét a szivárványhártya,
az olajárakkal együtt zuhanok,
koncentrikus körgyűrűket hány a víz,
iszapba ragadt csontvázszerű alak kiált felém,
Borsodban ezerötszáz egy kiló kenyér,
mintha ezt mondaná, de nem ér el idáig a hangja,
egyre gyorsabban tempózom, felbukom a felszín fölé,
pillangószárnysuhogás és virágporfény,
földtől égig feszülő fűszálakon egyensúlyozom,
jázmintölcsérből recsegve tör fel egy dallam,
charlestont járnak a méhek, követem lépéseiket,
nincs mozdulat jelentés nélkül,
sorra dőlnek le a kapuk, és mosódnak el a határok,
de a gépzsírszagú vonatok még a kocsiszínben vesztegelnek.
Hadd lehessek újra úton: szeretnék megérkezni valahova.