[2020. február]

---

KOLLÁZS TANDORI DEZSŐ AZ EVIDENCIATÖRTÉNETEK
CÍMŰ MŰVÉBŐL

nagyon sok mindent nem mondok el
érzem valami nem megy
idegen lenne az ember a világon?
a nap 23 és ½ órájában
csendben akarna lenni?
az embernek a lába fáj nyomorultul
de leszarom én
csak ne gyötörjön székrekedés
tudott hogy íróféle volnék
de minek fárasszam magam?
ezek azok a pillanatok amiket
nehéz könyvek nélkül megállni
azzal hogy hazaérkeztem
ebbe a versbe érkeztem vissza
két városrészen és a Hyde Parkon át
teljes menetfelszereléssel
nem szeretem a sok beszédet
a sok hazudozást
s megírom ezt
megírom mindezt vígjátéknak
víg végjátéknak
mondom valakinek
vagy csak őgyelegnem kellene?
esetleg nagyobb dolgokba belevágni?
a kisollóval?
engem nem lehet elrontani ilyenekkel
inkább ledöntök egy kávét
aztán visszafekszem aludni
felszólítom ismeretlen olvasóimat
írjanak nekem
olvassanak nekem
repüljenek az Illatos útra nevető-
akarom mondani nevelőtanárnak
de aztán semmi zűrt pangást
semmi kedvességet
vagyis keservességet
kérdezzék meg hogy kérdezhetnek-e
hé maguk itten azok az olvasók?
lábjegyzet minden?
vagy minden hülyeség?
megcsináltam amire voltam
ezen a világon
a tárgyi világot elviselem
mondom valakinek
a fennmaradó ½ órában