[2018. július]

---

TESTMANIPULÁCIÓ

Nézem az ebédlő szőnyegét.
A szőnyeg mintái, akárcsak az egér
után nyargaló fekete macska,
átszaladnak előttem,
elrohanva, menekülve a valóság elől.



PIRULÁS

A tények libasorban
felsorakoznak mögém,
a valóság
nem tehet mást,
minthogy
a hátam mögé bújik.

A legtöbb, amit
megengedhetek
magamnak,
hogy egy helyben
maradok.



TOJÁSHÉJ

Amikor jövök, már messziről integet,
akárcsak anyám, aki nehezen ismer fel
bárkit is, amikor jövök, már messziről
integet a halál, s én visszaintek neki,
széttárt karokkal fogadom, szívembe
zárom egy életre, mire ő szabadulni
akar, levegőt venni, én meg csak írok,
felírok neki egy időpontot a sors
könyvének belső lapjára, amit Isten
nagy becsben tart, egyedül csak
a halálnak kölcsönöz, mintha
az élete függne ettől, akárcsak
anyám, úgy néz a jövőbe,
akárcsak anyám, akinek megeszik
a tyúkjai a frissen tojt tojásokat,
s nem tudja, mitévő legyen.



PATKÓNYOM

Az én Istenem olyan,
akár a legfiatalabb
anyai nagynéném,
aki mindenkivel jót tesz,
aki majd virágot és koszorút
visz az ő sírjára,
erre meg tudna esküdni,
a szívével lát, mint a mesékben,
a virágot vivő személyekben
meg annyira biztos,
akár a teremtő létezésében.



MEMENTÓ

Jól él a halál,
de nem érzi magát
kiválasztottnak,
annak csak a halandó
lelkek képzelik magukat,
olyan, akár a költő,
aki a verseit költi
a szavakra,
némaságát pedig
feláldozza a csönd oltárán,
miközben szemtanúi
lesznek a tények,
mert azok aztán szeretik hallgatni
a saját szavukat,
amint a fülükbe
forró ólmot öntenek.



DIVAT

A lehetőség előbb vagy utóbb, de
mindenre sort kerít, megelégszik a
kiskapukkal, a hátrafelé szaladó,
a véletlent kiszimatoló, nagyorrú
szabadsággal, aminek a szóbeszéd
szerint hatalmas szerszáma van.
A lehetőség tudja, hogy a pokolnak
nagyobb a füstje, mint a lángja,
miközben a rábeszélő angyalokról
másolja le a házi feladatot,
amikor azok éppen a teremtővel
vannak elfoglalva.