[SZÉTLÁTÓ - 2016. JANUÁR]
Markó Bélának
Nekem a versírás
nem kényszer, nem kényszer,
nem próbáltam ugyan
elégszer, elégszer,
a politika is,
nem értem, mit képzel,
írnám a szonettet,
csöngetnek: intézd el,
kisebbség-ügyekben
a kormány nem félszeg,
magyarság van itt csak,
ponttal s nem kérdéssel,
aztán meg otthon is
Anna csak mind kérlel,
rossz ez a porszívó,
vinném el, vinném el,
viszem a hírét én,
nem egyszer, nem kétszer,
felező hatosba,
jambusba szőtt ékszer,
én hoztam össze a
tengert a medrével,
kertet a bogárral,
tücsköt a cirpével,
kérdem a világot:
egy kertben mint férsz el,
ha be nem segítek,
biztosan elvérzel,
kérdem a halált is:
belőlem mit kérsz el,
meg nem írt beszédet
s verseket mind nézz el.