[SZÉTLÁTÓ - 2016. JANUÁR]



Markó Bélának

Nekem a versírás
nem kényszer, nem kényszer,
nem próbáltam ugyan
elégszer, elégszer, 

a politika is,
nem értem, mit képzel,
írnám a szonettet,
csöngetnek: intézd el,

kisebbség-ügyekben
a kormány nem félszeg,
magyarság van itt csak,
ponttal s nem kérdéssel,

aztán meg otthon is
Anna csak mind kérlel,
rossz ez a porszívó,
vinném el, vinném el,

viszem a hírét én,
nem egyszer, nem kétszer,
felező hatosba,
jambusba szőtt ékszer,

én hoztam össze a
tengert a medrével,
kertet a bogárral,
tücsköt a cirpével,

kérdem a világot:
egy kertben mint férsz el,
ha be nem segítek,
biztosan elvérzel,

kérdem a halált is:
belőlem mit kérsz el,
meg nem írt beszédet
s verseket mind nézz el.